Őrségi ötös: 5 nap, 5 tó, lakóautóval

Berta Szilvia

Berta Szilvia

Pityerszer skanzen

Az október 23.-i hosszú hétvégét kihasználva és megtoldva még 3 nap nappal úgy terveztük, hogy Csehországban, főleg Prágában fogjuk tölteni az őszi szabadságunkat. A koronavírus-helyzet közbeszólt, a korlátozások miatt újraterveztünk, és a nyugati határ felé indultunk tónézőbe.

Nem először jártunk az Őrségben és valószínűleg nem is utoljára. Miért annyira vonzó ez a vidék? A táj gyönyörű, nem vitás. Sok az erdő, ami ősszel a sárga, vörös, barna, zöld ezer árnyalatában pompázik. De ami igazán rabul ejtő, az a lelassulás. Az ember megérkezik a mindennapi rohanó életéből, és már az úton visszavesz a sebességből (az utak ugyanis keskenyek, gyakran kanyargósak és teljesen alkalmatlanok a gyorshajtásra). Az álmos kis falvakban minden nyugodtan, komótosan zajlik, sehol semmi pörgés, csak béke. És egyszer csak azt veszi észre az ember, hogy megnyugszik és igazodik ehhez a lassú tempóhoz. Mostani túránkat az őrségi tavak köré kanyarítottuk, és persze a „kötelező” látnivalókat is útba ejtettük. Az összes éjszakázó hely megtalálható a Park4Night-on.

A kirándulás számokban:

  • 2fő
  • 5nap/6 éjszaka
  • 665 km lakóautóval+ 78km biciklivel
  • költségek:üzemanyag: 665kmx8,4l/100kmx390Ft=21.458Ft
  • szállás:11.300Ft (2 éj)
  • belépők:4200Ft
  • étkezés/élelmiszer: 6900Ft (az előzetes otthoni bevásárlást nem számolva)
  • Összesen: 43.857Ft

Indulás

Szokásunkhoz híven már csütörtökön este elindultunk, hiszen akkor így egy nappal hamarabb elkezdődik a szabadság. Már nagyon rutinosak vagyunk a pakolásban, 1 óra alatt elkészültünk, hűtőszekrény majdnem tele, ruhák a szekrényben, bringák a garázsban. Úgy terveztük, hogy Balatongyörökön, a Szépkilátó parkolóban töltjük az első éjszakát (N 46,769849, E 17,361322). Bár a navigáció más utat javasolt, Veszprémnél elfordultunk Csopak felé és a Balaton parton jöttünk végig, ha esetleg hamarabb elfáradunk, akkor ott több lehetőség van az éjszaka eltöltésére. Fél 10 felé értük el a Szépkilátót, rajtunk kívül csak egy autó volt a parkolóban (azt hiszem, egy pásztorórát zavartunk meg az érkezésünkkel). Mivel ősszel éjszaka a 71-es főúton sem vészes a forgalom, így nyugodt éjszakának néztünk elébe.

1. nap

Szépkilátó Balatongyörök

Reggel a felkelő napot még láttuk, de hamar pára ült a Balatonra, így a „Szépkilátás” elmaradt. A parkoló körül hangulatos szabadidő parkot alakítottak ki piknik asztalokkal, tűzrakó helyekkel. Mellette étterem, szemben büfé és kávézó, melynek teraszán sokan a reggeli kávéjukat fogyasztották éppen. Mi egy rövid sétát tettünk a kilátó domb alatti Római forráshoz. A víz egy kőkútból csordogált és egy kis tavacskában gyűlt össze. Kialakítottak Kneipp taposót is, egy fém korlátba kapaszkodva mezítláb végig lehet sétálni a hideg vízben, miközben a különböző méretű és formájú kövek masszírozzák a talpunkat. Persze ezúttal csak elméletben, mert gyakorlatban elég hideg volt, így a kipróbálást nyárra halasztottuk.

Kneipp taposó a Szépkilátónál
Kneipp taposó a Szépkilátónál

Göcsej Skanzen

Elindultunk az Őrség irányába. Zalaegerszeg előtt megláttuk a Görcsej skanzent hirdető táblát. Újraterveztünk és arra kanyarodtunk. A parkolóban már állt egy lakóautó, de a gazdájával nem találkoztunk. A skanzen nyugodt, csendes helyen vagy, így a parkolója akár éjszakázásra is alkalmas.

Göcsej Skanzen

Október 23. alkalmából a belépés ingyenes volt, sajnos a járványhelyzet miatt nem volt vezetés, így magunk fedeztük fel a különböző építményeket: vízimalmot, lakóházakat, fatemplomot, istállókat, pajtákat, ólakat, pálinkafőző kunyhót, szőlőhegyi pincéket, útszéli kereszteket és a hozzájuk tartozó több száz berendezési tárgyat. A Zala holtága mellett úgy rendezték el az épületeket, mintha egy képzeletbeli, nagyon hangulatos falu lenne. Végigjárható a Zöld ösvény nevű tanösvény is, ahol megismerkedhetünk a komposztálás és aszalás rejtelmeivel, népi játékokkal.

Jönnek a tavak

Következő állomásunk a zalalövői Borostyán tó volt. A kempingtől nem messze, a horgász egyesület háza előtt parkoltunk le. Tettünk egy rövid sétát a tóparton.

Borostyán tó

Nyáron strand üzemel itt, büfékkel, sajnos most minden zárva volt. A horgászat viszont nagyon pörgött, rengetegen voltak a parton. A kempingből közvetlenül a tópartra lehetett kimenni, szinte mindegyik faháznál, parcellánál volt kijáró. A kemping 4 *-osnak hirdette magát, bár nem mentünk be, kívülről ez azért túlzásnak tűnt.

Elérkezett az ebédidő, így tovább álltunk, abban reménykedve, hogy a Vadása tónál találunk nyitva tartó büfét. A Vadása kemping már bezárt, felette a focipálya mellett parkoltunk le.

Vadása tó
Vadása tó

Körbesétáltuk a tavat, meglepően sokan tették ugyanezt, tele volt a tópart kirándulókkal. Egyetlen étterem volt csak nyitva, de beülni nem akartunk sehová, így gyors ebédet főztünk inkább. Mivel jócskán benne jártunk a délutánban, elkezdtünk az éjszakázóhelyen gondolkodni.

Végállomás: Szőce

Átmentünk Szőcére, a Lápok Házához, ami éppen bezárt. Viszont az udvarában lévő parkolóban ki volt írva, hogy előzetes egyeztetés után lehet itt kempingezni sátorral, lakókocsival.  Az nem derült ki, kivel kellene egyeztetni, de azért maradtunk.

Volt lehetőség vízvételre és áram csatlakozásra (ez utóbbira nem volt szükségünk, így nem használtuk). Ha valaki gyerekekkel jön az Őrségbe, mindenképpen érdemes útba ejteni a Lápok Házát. Az udvarban van játszótér, számos fajáték: memóriajáték, kirakós, malom, valamint tűzrakó és fedett tér asztalokkal, padokkal. A parkolóból sóderes út vezet a tanösvényhez, ahol a láp fölé épített pallókat végigjárva ismerkedhetünk meg ezzel a különleges világgal. Mindössze 900m hosszú, így pici gyerekkel is könnyen teljesíthető.

Tőzegláp tanösvény

2.nap

Az éjszakánk nagyon csendes, nyugodalmas volt. Reggel elsétáltunk a falu közepén található vegyesboltba. Vettünk kiflit reggelire, választék nem igazán volt a boltban, ahogy tojás sem. Megnéztük még a templomot kívülről, más látnivalót nem találtunk. Megvártuk a Lápok háza nyitását. Végignéztük az interaktív kis kiállítást (jegy 500Ft/fő), nagyon gyerekbarát módon mutatja be a lápok élővilágát: kirakók, kukucskáló, húzogatós játékok, mesék színesítik a bemutatót. Bent az épületben nagyon kulturált mosdót, zuhanyzót találtunk.

Pankaszi harangláb

Az időjósok esőt mondtak késő délelőttől így a bringázást elhalasztottuk másnapra. Lakóautóval indultunk el dél felé. Az első megálló Pankasz volt, ahol az Őrség jelképének számító szoknyás haranglábat néztük meg. A műemlék igazi falusias környezetben van, kapirgálós tyúkok és „wellness-ező” tehenek veszik körül.

Tehén wellness
Tehén wellness

A mellette lévő kovácsműhely csak bejelentkezés alapján látogatható, Sajnos több ilyen kiállítással is találkoztunk, amihez telefonszám volt csak megadva. Egyfelől érthető, hogy a gyér látogatottság miatt nincs nyitva, másfelől pedig emiatt fognak egyre inkább elsorvadni, a látogatók nagy része szerintem spontán keresné fel az ilyen helyeket, nem bejelentkezés után ☹.

Velemér

Pankaszról Szentgyörgyvölgybe vezetett az utunk, a festett fakazettás református templomot szerettük volna megnézni. A parkolóban sajnos nem volt hely, csak nagyon messze tudtunk volna megállni. Addigra már szakadt az eső, így ezt a nevezetességet most kihagytuk. Továbbmentünk Velemérre. A kis Árpád kori templom nagyon sok látogatót vonz, itt szerencsére meg tudtunk állni a lakóautóval. A belépőjegy (400Ft) kifizetése után megnéztük a bájos kis templom középkori freskó maradványait.

Velemér

A fények templomának is nevezik: az ablakok és a freskók elrendezése miatt a napfény a különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetül, például december 6-án Szent Miklós képét világítja meg a beeső fény. Nagyon sok kiránduló folytatta innen útját a Sárgaliliom tanösvényen, mi a sár és eső miatt inkább autóval mentünk tovább Magyarszombatfa felé, ahol a Fazekasházat érdemes megnézni.

Bajánysenye

A következő megállónk Bajánysenye volt, ahol a Tó panzió előtti murvás részen álltunk meg. Lehet, hogy máshonnan is megközelíthető a Bajánysenyei tó, de mi ezt találtuk. A kietlennek tűnő panzió területén átsétálva jutottunk el a magas gátakkal elzárt tóhoz.

Bajánysenyei tó
Bajánysenyi tó

Hatalmas vízfelület, melyet gyönyörű sárguló, pirosodó fák vesznek körül. A gátakon jó néhány bojlis horgász sátorozott. Sétáltunk egy kellemest a tóparton, majd visszaindultunk Őriszentpéter felé.

Őriszentpéter

Az Őrség központjának is számító kisvárosban több helyen is meg lehet állni, de mi inkább a Fazekasnő kempinget választottuk. Egyrészt szervizelni (WC, szürkevíz) kellemesebb kempingben, másrészt kíváncsiak voltunk rá. Először a fazekas üzletben néztünk körül, gyönyörű dísz és használati tárgyakat lehetett vásárolni. Nem számítottak kempinges vendég érkezésére, de pillanatok alatt kitakarították a mosdó helyiségeket. A kemping tulajdonképpen a családi ház hátsó udvara, fából készült féltetős helyiségekben van a WC, zuhanyzó és konyha, ami sokkal jobb, mint első látásra gondolná az ember. Nagyon kellemes hely, az ott tartózkodásunkra csupán az vetett pici árnyékot, hogy az udvari vendégházakban nagyon sok kutyával utazó vendégek voltak. Ami önmagában nem lett volna baj, de sokszor a 8-10 kutya egyszerre szaladgált a kempingben, és az ürítés- összeszedés művelet nem követte mindig egymást, így volt, hogy nekünk kellett összeszedni az kutyakakit, ha nem akartunk belelépni ☹.

Délután még sétáltunk egy nagyot Őriszentpéteren. A város a „szeres” településszerkezetnek köszönhetően 9 dombon, elég nagy területen terül el. Lesétáltunk a Kovácsszerről a központba, majd Városszeren keresztül templomszerre a román stílusú Szent Péter templomhoz.

Templom szer
Templom szer

Útközben megcsodáltuk a Pajta Bisztró Ybl-díjas épületét. A hosszú hétvégén jó előre kellett volna asztalt foglalni, így aztán erről lemaradtunk. Persze az árfekvést látva valószínűleg amúgy is kihagytuk volna, a fine dining kedvelőinek azonban érdemes útba ejteni. Mire Siskaszeren keresztül hazaértünk, jócskán besötétedett.

3. nap

Reggel szervizeltük, majd búcsút vettünk a Fazekasnőtől, 5400Ft-ot fizettünk az egy éjszakáért kettőnknek.

Biciklitúra a Hársas tóhoz kis kitérővel

Csörötnekig mentünk csak, ott találtunk egy parkolót a Rába parton. Később vettük észre, hogy szemben kemping van, ami már zárva volt. Kivettük a garázsból a bringákat és az terveztük, hogy a Hársas tónál bekapcsolódunk az Őrség 6-os bicikli túra útvonalba. Mountain bike-ot hoztunk (nekem mondjuk nincs is más), ami jó döntés volt. Sok helyen az utak elég rosszak, jól jött a vastag kerék. Az Őrség „híres” arról, hogy biciklivel a legjobb bejárni. Ez igaz, azt azonban senki ne képzelje, hogy külön bicikliutak szelik keresztül-kasul a tájat. Az alacsony forgalmú, keskeny utakon vezetnek a túraútvonalak. Ha valaki gyerekkel indul neki, fontos, hogy a gyerek tudjon közlekedni, mert autók is járnak a keskeny utakon. A Hársas tavat Máriaújfalu felől közelítettük meg. Nagyon hangulatos kis tó, talán egyik legszebb az Őrségben. Kényelmesen körbe lehet sétálni, tanösvényen. Az északi és déli felén is lehet parkolni, akár lakóautóval is, de a kempingezést tiltják.

Hársas tó
Hársas tó

Apátistvánfalva

A tavat megkerülve rossz irányba fordultunk, így kicsit eltévedtünk. Egyik barátom azt szokta mondani: az a jó az eltévedésben, hogy eljutsz olyan helyekre is, ahová magadtól soha nem mentél volna. Így jutottunk el Apátistvánfalvára. A falu előtti nagy emelkedőt leküzdve (na jó, nekem elektromos biciklivel könnyű volt) a templomhoz jutottunk. Éppen miséről jöttek ki az emberek, már a Mindenszentekre készülődve válogatták a koszorúkat, gyertyákat az árusoktól. Beleszerettünk a helybe és úgy döntöttünk, hogy visszajövünk lakóautóval és itt töltjük az éjszakát. A közösségi ház parkolója sajnos lánccal le volt zárva, pedig remek megállóhely lett volna lakóautóval. A határőr emlékhely is zárva volt. Orfalu felé vettük az irányt. A megelőző napok esőinek hatására rengeteg gomba volt mindenfelé.

Mesegomba
Légyölő galóca

Már autóból is észre lehetett venni, hát még a biciklin ülve. Vargánya, rizike, tinóruk, őzláb gomba mindenfelé. És persze az igazi „mesegomba”, a légyölő galóca, ami ugyan mérgező, de gyönyörű szép. Orfalutól a Hársas tó mellett elhaladva értünk vissza a Lakóhoz. 36km-t tekertünk.

Egy kis Vendvidék

Csörötnekre visszaérve piknikeztünk a Rábaparton, majd a lakóautóba ülve Kétvölgy felé vettük az irányt.

Rába part
A Rába partján

Ahogy Apátistvánfalva is, Kétvölgy a Vendvidék része. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve vendek. Míg az Őrség jellegzetessége az úgynevezett szeres településforma, addig a Vendvidék falvai szórványtelepülések. A házak elég szellősen helyezkednek el az utak mentén, 1-2 völgyön belül maradva, itt-ott kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak.

Kétvölgyben a kilátót néztük meg, a faluban sétáltunk egyet, de a tanösvényt kihagytuk, mert ránk sötétedett. Visszamentünk Apátistvánfalvára, megálltunk a templom mellett. Napközben biciklin arra járva nagyon tetszett, de valahogy este rossz érzésem volt. Semmi konkrét bajom nem volt, csak egyszerűen nem akartam itt maradni. Általában hallgatok a megérzéseimre, így visszamentünk Őriszentpéterre. Beérve a városba egy lakóautóval találkoztunk, aki Szalafő felé fordult éppen. Úgy tippeltük, Pityerszeren fognak éjszakázni.

A Városszer végén találtunk egy kis parkolót, ami mellett az erdőben fedett kiülő van, itt töltöttük az éjszakát.

4. nap

Reggel lementünk a városközpontba pékséget és bicikli akkumulátor töltési lehetőséget keresni (nem mertük a Lakó akksijáról feltölteni, nincs vele tapasztalatunk, majd egyszer, otthon kipróbáljuk). Bár már lehet az Őrségben is elektromos biciklit bérelni, töltőpontra sajnos nem akadtunk. A körforgalomnál, a felújított zöldablakos házban találtunk egy pékséget (és kulturált mosdót is), megvettük a reggeli péksüteményt, ittunk egy capuccino-t és kértünk akku töltési lehetőséget. Amíg megreggeliztünk, átöltöztünk és kipakoltuk a bringákat, addigra pont feltöltődött az akku is.

Hímfai túra

Elindultunk a Hímfai tavat megnézni. Sajnos a körforgalomnál nem a tervezett irányba fordultunk, így az előzetes tervekkel ellentétben újra útba ejtettük Nagyrákost és Pankaszt is, beletéve egy kis kerülőt is a túrába. Hátszelünk volt, nagyon kényelmesen lehetett tekerni, de ez azt jelentette, hogy visszafelé kemény ellenszélben kell majd jönnünk. A Hímfai parkerdő nagyon kellemes hely, a tavat könnyen körbe lehet járni vagy tekerni, akár még horgászni is lehet vagy piknikezni. A parkolóhoz kissé göröngyös út vezet, de simán lakóautóval is megtehető az a pár méter. Akár éjszakázásra is alkalmas.

Hímfai tó
Hímfai tó

Visszafelé, ahogy számítottunk rá, kemény ellenszéllel volt dolgunk. Nagyon jól jött az elektromos rásegítés a biciklimen, tudtam elöl menni és fogni a szelet, hogy Attinak könnyebb dolga legyen (ő sportember, nincs szüksége elektromos „hátszélre”). Ispánkot már nem volt kedvünk megnézni hazafelé, eléggé elfáradtunk a 42km-es úton, főleg a viharos szél miatt.

Pityerszer

Egy gyors zuhanyozás után Szalafő/ Pityerszer felé vettük az irányt. A skanzen előtt jobbra lévő parkolóban álltunk meg, éppen ment tovább az a lakóautós, akit előző este láttunk.

Pityerszer
Pityerszer

Elég éhesek voltunk, felbattyogtunk a skanzenhez vargányalevest és dödöllét enni. Jókora adagot kaptunk, most az egyszer örültem, hogy műanyag tányérban kaptuk az ételt, mert így el tudtuk vinni a maradékot (isteni finom volt, kár lett volna kidobni). A lakónál ittunk egy kávét, majd a bicikizés fáradalmait elfeledve elindultunk Felsőszer irányába. A Kömpe szeme kilátóból jól látszott a 7 dombra épült Szalafő jellegzetes, szeres szerkezete. Itt is meg lehet állni lakóautóval, 1 hely van, nagyon szép a kilátás. A Felsőszeri tanösvényt végigjárva megnéztük az őrségi népi építészet jellegzetességeit: a kódisállásos házat, kerekeskutat, tókát. A házak igen nagy telkekre épültek, szellősen. Kicsit (nagyon) irigykedtünk a tágas terekre, mifelénk jóval sűrűbben épültek a házak. El tudtuk volna képzeli az életünket itt, Szalafőn. Az utunk egy vaddisznódagonyán keresztül vezetett, a lefektetett pallókon lépdelve tudtunk száraz lábbal átkelni. A tanösvény a skanzenben ért véget. Ha valaki csak egyetlen dolgot tud/szeretne megnézni az Őrségből, akkor a Pityerszeri Őrségi Népi Műemlékegyüttes (azaz skanzen) legyen az. Az 1700-as évekbeli házak egy része az eredeti helyén áll, a környezet és a berendezés is korhű. A vezetett séták során bepillantást nyerhetünk az egykori őrállók mindennapjaiba, a hagyományaik apró részleteibe.

Az éjszakánkat itt töltöttük a parkolóban. Sötétedés előtt még visszasétáltunk a skanzenbe ivóvízért (a házak előtt van egy vizes csap, ott meg tudtuk tölteni a palackunkat). A kellemesen fárasztó nap és egy pohár bor után elálmosodva a pityerszeri tyúkokkal tértünk nyugovóra.

5. nap

Búcsúzunk az Őrségtől

Reggel az eső diszkréten kopogott a Lakó tetején.  Úgy gondoltuk, hogy a szemerkélő esőben még egy kicsit autózunk és az Őrség keleti kapujának is nevezett Körmenden fejezzük be a túránk őrségi részét. A 8-as fűútra kiérve szinte száguldásnak tűnt a 90km/h sebesség, az elmúlt napokban a keskeny őrségi utakon többnyire 30-40-nel „repesztettünk”.

Körmend

Körmend számomra nagy csalódás volt. Ha az ember rákeres a város látnivalóira, akkor azt találja, hogy „Körmend ékessége a hercegi Batthyány-Strattmann-kastély, az ország egyik legjelentősebb műemlékegyüttese” Ez a képeslapokon valóban jól mutat, közelebb érve hozzá látszik, hogy nagyrészt romhalmaz, elhanyagolt épületekből áll (be nem mentünk, a Covid miatt főként szabadtéri programokat terveztünk). A várkert természetvédelmi oltalom alatt áll. A természetvédelemhez nem értek, de ha ez azt jelenti, hogy mindenhol meg kell hagyni a kidőlt fákat, letörött ágakat, a gyalogutak elhanyagoltak, mindent felver a gaz és bozót, néhány törött pad és kiborított szemeteskuka van csak az ösvények mentén, akkor nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. Az egykori angol parkból gyönyörű városi park lehetne, a facsoportok között nyírt gyeppel, sok paddal, játszótérrel, piknikező hellyel, széles utakkal, ahol lehet babakocsit tolni, biciklizni, a szabadidőt kellemesen eltölteni. Remélem, hamarosan lesz pénz és akarat, hogy a kastély együttest és a parkot rendbe tegyék. Üdítő kivétel volt a vadászkastély, amit szépen felújítottak.

Vadászkastély Körmenden

Mesteri

Körmendről Mesteri felé vettük az irányt. Kempinges fórumon többen javasolták, hogy ár-érték arányban az egyik legjobb hely. Ezt mi is meg tudjuk erősíteni, nem okozott csalódást sem a kemping, sem a fürdő.

A kempingbe bejelentkeztünk, elfoglaltuk a választott helyünket. „Maradékmentő” akció keretében felturbóztam a tegnapi dödöllét egy kis pirított gnocchival, tejföllel, szalonnával. Így is isteni volt.

Délután még kiáztattuk magunkból az elmúlt napok túráinak fáradalmait, sötétedés után pedig moziztunk a lakóautóban.

Hazafelé

Reggel a kempingben még fürödtünk egyet nyitás előtt, majd a Bakonyon keresztül, szépen komótosan hazamentünk. Az Őségben sehol nem találkoztunk annyi emberrel és autóval, mint amennyit Bakonybélben és környékén láttunk. Talán azért, mert közelebb van Budapesthez?

Végiggondolva az elmúlt napokat, kicsit sem bántam, hogy Prága helyett az Őrségbe mentünk. Tökéletes helyszín egy őszi lakóautózáshoz.

Berta Szilvia

Berta Szilvia

Szenvedélyem a lakóautózás

2 válasz

  1. Kedves Szilvia!
    Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a cikkre. Húsvétra tervezünk kirándulást, és ahogy elolvastam, eldömtöttük, hogy uhyanezt azt útvonalat járjuk be. Sok segítséget kaptunk az írással. Azr szeretném kérdezni, hogy erdemes túra térképet is vinni?
    Ka, mi is lakóautóval mennénk, imádjuk.
    Üdvözlettel Móni

    1. Kedves Móni!
      Szerintem mindenképpen érdemes térképet vinni valamilyen formában. Én inkább a telefont használom, nagyon szeretem a Természetjáró applikációt, ezen lehet túrát (gyalog vagy bringa) is tervezni, előfizetéssel pedig offline is használni. De néha csak simán a Google térkép után megyünk (ami szokott bonyodalmat okozni, de legalább izgalmas), ha esetleg nincs térerő/net, akkor pedig a megérzéseink vezetnek 😉 Nem félünk eltévedni, sokszor eljutottunk már így olyan helyekre, amit magunktól nem néztünk volna meg, pedig igazán kár lett volna kihagyni.
      Nagyon szeretjük a tanösvényeket, ezek általában jól jelzettek, nem lehet eltévedni.
      https://www.orseginemzetipark.hu/hu/info/vendegeinknek/tanosvenyek/
      Élményekkel teli lakóautózást kívánok és jó időt!
      Szilvi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Hasonló cikkek

Berta Szilvia

Ősz a Wachauban lakóautóval

A Világörökség részeként számontartott Wachau minden évszakban csodálatos úticél. Ősszel különösen élvezetes lakóautóval bejárni.

Berta Szilvia

Hegyvidéki romantika Semmeringen

30 éves házassági évforduló, Ausztriában, lakóautóval. Semmeringi vasút túra, Erzberg élménybánya és bájos osztrák kisvárosok.